Párbajozott és fél évszázaddal fiatalabb lányt vett el – 200 éve született Jókai Mór

Jókai Mórról tudjuk, amit tudunk. Napra pontosan 200 évvel ezelőtt, 1825. február 18-án, Komáromban született, még életében legenda lett, alakja megkerülhetetlen, ha magyar irodalomról beszélünk. Népszerű regényíró volt és máig az – bár egyre nehezebb olvasni –, országgyűlési képviselő, a márciusi ifjak egyike, Petőfi barátja, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja és így tovább a végtelenségig. Hosszú, tartalmas élete volt.

Ezúttal azonban nem Jókai írói vagy politikai jelentőségével foglalkozunk, hanem a kulisszák mögé pillantunk, kettő érdekességet állítva a fókuszba: párbajait és idősori szerelmét.

Jókai azt sem tudta, miért párbajozott

Jókai Mór kétszer párbajozott: 

Először az egykori „márciusi ifjú”, ügyvéd és hírlapíró Bulyovszky Gyula hívta ki az írót: szerinte a Jókai által szerkesztett Üstökös című lap sértően írt Szilágyi Lilla színésznőről, Bulyovszky feleségéről. Végül nem lett nagy baj, és a kellő izgalom is megvolt: a párbajban Jókai apró karcolást ejtett a kihívón.

A másik párbaj kiváltó oka szintén Jókai lapja, ezúttal a Hon című kiadvány volt, amelyben egy cikket nem más, mint a korabeli kulturális élet kiemelkedő alakja, Pulszky Ferenc régész, politikus, műgyűjtő nehezményezett – pedig a cikket nem is Jókai írta. Erről Mikszáth Kálmán is beszámolt:

„A Honban éppen akkor indult meg A kőszívű ember fiai. Ha a Pulszky golyója bolondjában rossz helyre talál tévedni – az a remek regény éppen a legérdekesebb helyen szakad meg. (…) Pulszky háromszor lőtt, de a pisztolya mindannyiszor csütörtököt mondott. Jókai a levegőbe sütötte ki a maga pisztolyát. S mikor ezek után kezet fogtak, akkor vallotta be, hogy 

s éppenséggel nem tudja, milyen sértésért verekedett.”

Korkülönbség: 54 év

Jókai Mór 1897 tavaszán, 72 évesen találkozott a 18 éves Nagy Bellával, amikor a fiatal lány bekopogott az íróhoz, és elszavalta neki a Tetemre hívást. Bella nem cécózott: arra kérte Jókait, vegye pártfogásába, támogassa színiiskolai tanulmányait. Így is lett. 

 a pályán: a Nemzeti Színházba került, ahol bár ösztöndíjjal tanult, elégedetlenek voltak vele a tanárai, majd Jókai máshol keresett neki helyet, saját darabjaiban szerepeltette, a fellépésein személyesen megjelent.

A családtagok nem voltak boldogok. A jelentős korkülönbség és a lány anyagi háttere aggodalomra adott okot. Aztán, amikor a párocska már a házasságot fontolgatta, a rokonok állítólag keresték az utat, hogyan tudnák Jókait cselekvőképtelennek nyilváníttatni: életrajzírók szerint azonban erre egyik orvos sem volt hajlandó az író ismertsége és befolyása miatt. És az sem biztos, hogy nem csupán a menyecske terjesztette a pletykát.

Az írót jó barátok is próbálták lebeszélni, majd a nősülését megakadályozni. 

„A fölött tanácskoznak, hogy lehetne engem az utolsó órában erőhatalommal elszakítani a menyasszonyomtól s mint őrültet, a bolondok házába csukatni? Engemet! Jókai Mórt!” – írta az író a sorsán keseregve.

„Míg végre 1899 őszén szeptember 16-án kipattan minden. A lapok a leghitelesebb formában meghozzák a hírt, hogy a hetvennégy éves aggastyán megházasodott, elvett egy fiatal színésznőt, Grósz Bella kisasszonyt. Az egész országon végigszáguldott a villám gyorsaságával a pikáns hír. És feltárultak egész meztelenségükben a kínos családi jelenetek, melyek azt megelőzték, a baráti közbelépések és minden egyéb, ami azzal összefüggött, végighurcolva a dicsőségtől körülragyogott emberi főt a parázna beszédek, gúnyos tréfák kloákáján. Minden jobbérzésű embernek fájdalmat, lehangoltságot okozott ez” – tudjuk meg Mikszáth Kálmántól.

Bezuhant a regények eladása az új házasság miatt

A tény tény marad: az író ezért, vagy azért, végül minden kapcsolatot megszakított a családjával, köztük fogadott lányával – első felesége, Laborfalvi Róza házasságon kívül született gyermekével, Jókai Rózával – 

A házasság az olvasók tetszését sem nyerte el: Jókai regényeinek az eladása bezuhant, ami nem különösebben érdekelte az írót, aki lépten-nyomon boldogságáról számolt be.

„Soha életemben ilyen boldog karácsonyt nem ünnepeltem meg, mint az idén Nizzában. Meleg napsugártól, még melegesebb szeretettől körülsugározva, családom körében töltöttem az öröm-árasztó ünnepet. 

gondos utánjárás mellett a város legdíszesebb pontján, a Promenade des Anglais mentén, a tengerparton. Kényelmes otthont kívánt nekem teremteni, ahol testem-lelkem megújulhat. Itt mindent megtalálok, ami az úri komforthoz kívánatos… Én minden este azzal az imádsággal hajtom fejemet álomra s azzal ébredek fel: «Adjon az én Istenem Atyám az én szeretett nőmnek, Bellának s az én hazámnak, Magyarországnak boldog jövendőt!»” – írta az író halálának évében Nizzában.

Verte Jókait a fiatal felesége?

Jókai Mór elhunyta után komoly pereskedés indult Jókainé és az író családja között, akik bíróságon próbálták visszaperelni az örökséget és az életmű tulajdonjogát – sikertelenül.

Jókai Róza és ügyvédje tanúk meghallgatását indítványozták, akiknek bizonyítaniuk kellett volna, hogy Bella ütötte a férjét. 

 – hangzott el.

Elismerték: nincs bizonyítékuk arra, hogy Bella a végrendelet leírása előtt vagy közben fizikai kényszert alkalmazott volna, vagyis hogy az alperes pisztollyal a kezében kényszerítette a végrendelkezőt, de Róza szerint azt ki tudja mutatni, „hogy megtévesztette őt felőlem való véleményében, hogy azt szuggerálta neki, hogy tébolydába akarom záratni”.

1907-ben végül a nevelt lány, Jókai Róza peren kívüli egyezséget kötött: az özvegy minden évben köteles lett volna elszámolni a Jókai-jogokból származó bevételekből és annak tíz százalékát át kellett volna adnia Jókai Rózának.

 Annyira elszegényedtek, hogy 1920-ban anya és lánya megpróbálta értékesíteni Jókai náluk maradt kéziratait, 

 – írják az esetről.

Bella a második világháború kitörése után Londonba költözött, ott halt meg 1947-ben, 67 évesen. Mindvégig élvezte a Jókai műveinek jogdíjából befolyt jelentős összeget.

*

Felhasznált irodalom:

Vasárnapi Újság 1899/46

https://web.archive.org/web/20151208150323/http://nepszava.hu/articles/article.php?id=46867

http://www.huszadikszazad.hu/1901-november/kultura/jokaine-nagy-bella-botranya

https://vates.hu/blogs/publikaciok/jokai-mor-es-nagy-bella-hazassaga-magyar-irodalom-nagyjai?srsltid=AfmBOopCH2qx35P5s6oUfTY0UO3wfMAlatHh5SE_qiXVGcTaCzH8CHRu

https://www.kemma.hu/helyi-kultura/2022/02/az-elso-igazi-celeb-lanyat-egy-18-eves-lany-semmizte-ki

https://bcoolmagazin.hu/jokai-mor-botranyos-hazassagai/?fbclid=IwY2xjawIFXxVleHRuA2FlbQIxMAABHXPKFJ62Am4BiyNUhXEwbgIlb4NlY_tTL0ZFup-oecexgIWL8p2d44Yoww_aem_EIcjOKd2EbtB2gea84GpaQ

http://ridikulmagazin.hu/cikk-parbajozni-veszelyes.htm?fbclid=IwY2xjawIFXxJleHRuA2FlbQIxMAABHZlI8hlD4wT6PfxzbY7y5wWsj3LaOmVfVicAJrQuyP0cthISzgaWuhFQ5g_aem_N_3mF7BeDvj01mC0bISQvg

Nyitókép: Jókai és neje, Nagy Bella 1899-ben, olaszországi nászútjuk során készült fényképen. Jókai a képről a következő tréfás megjegyzést tette: „A nápolyi fényképész ugyancsak becsületes ember volt; engem húsz évvel fiatalabbá tett, nőmet tízzel öregbítette s így harmincz évvel közelebb hozott egymáshoz” (Wikipédia)